SZENTJOBB – SÂNIOB

     Szentjobb falu Nagyváradtól 40 km-re, északkeletre, a Berettyó jobb partján helyezkedik el. Neve és történelme kapcsolatban áll nemzeti ereklyénkkel, a Szent Jobbal, és az apátsággal, ahol azt négy évszázadon át őrizték. Első okleveles említése 1084-ből származik, S. Dextra formában. A Váradi Regestrum (13. század) csak mint Berucyo néven említi. 1326. Szent Jog, 1469. Zenthjogh, 1587. Zenthiob, 1599. Zentth Job. Nevét Szent István ereklyéjéről, a Szent Jobbtól nyerte.

Várbástya-maradvány

    A szentjobbi várat 1475-ben említik először, mint az apátság várát. Talán a tatárok betörése után épülhetett, adatunk nincs erről. 1595-től a vár Bocskai Istváné. Ekkor jelentősen kiépülhetett, mert Bocskai 1598– 1599-ben hosszabb időt töltött itt, és castellumként emlegetik tartózkodási helyét (castelio suo vicino a Varadino). A várat 1607. május 1-jén Rhédey Ferenc kapta meg Rákóczi Zsigmond fejedelemtől. Berendezkedett a Várad után legfontosabb erődítményben, építkezett, rendbe hozatta a régi monostor templomát is. Itt temették el. 1661. február 21-én a törökök harc nélkül bevették. Szentjobbon szandzsákot létesítettek, ennek fennhatósága alá került az egész Berettyó völgye. Petneházi Dávid kuruc kapitány háromezer fős hadával csatlakozott Caraffa császári tábornok négyezres seregéhez, és 1686. február 9-én      Szentjobb várának visszafoglalására indultak. Amint a vár fölött emelkedő magaslaton, az apátság egykori helyén működni kezdtek a faltörő ágyúk, s egy bomba felrobbantotta a vár lőporos tornyát, a törökök, kikötve a szabad elvonulást, feladták a várat. Benkovich Ágoston püspök, Bihar megye főispánja 1688. augusztus 30-án Szentjobbra hívta össze a vármegye újraszervező, valamint tisztújító gyűlését. A vármegye első teendőinek egyike annak a hadtestnek az élelmezése volt, amely már akkor Szentjobb és Várad között, Diószegen, Félegyházán, Szentimrén, tehát a Berettyó jobb partján táborozott. 1692. június 7-én szabadították fel Nagyváradot.

     A szentjobbi várat, a szatmári béke nyomán, 1711-ben rombolták le. A szentjobbi címzetes apát, Vinkler Mátyás szepesi kanonok 1719 előtt építkezett a vár területén. Egyik utódja, a későbbi váradi püspök, Csáky Miklós – aki már 1728-ban katolikus papot vitt Szentjobbra – 1736-ban a vár egyik sarkánál, belül, katolikus templom építésébe fogott. Ehhez nem csak a vár, hanem a Rhédey Ferenc építtette protestáns templom – vagyis a régi monostor – köveit is felhasználta.

2006 májusában találták meg a hajdani vár egyik bástyájának maradványait, az itt folyó építkezés alkalmával. Még ugyan abban az évben feltárták a falmaradványokat. De azóta újra benőtte a gaz.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016