SZENTJOBB - SÂNIOB

Szentjobb falu Nagyváradtól 40 km-re, északkeletre, a Berettyó jobb partján helyezkedik el. Neve és történelme kapcsolatban áll nemzeti ereklyénkkel, a Szent Jobbal, és az apátsággal, ahol azt négy évszázadon át őrizték. Első okleveles említése 1084-ből származik, S. Dextra formában. A Váradi Regestrum (13. század) csak mint Berucyo néven említi. 1326. Szent Jog, 1469. Zenthjogh, 1587. Zenthiob, 1599. Zentth Job. Nevét Szent István ereklyéjéről, a Szent Jobbtól nyerte.

Zárda – római katolikus leányiskola

     1907–1911 között épült a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek zárdája, egyben leányiskola. Két tanterem állott a nővérek rendelkezésére: az egyikben az I–II., a másikban a III–IV. osztályok működtek. Az 1948- as tanügyi reform megszüntette a felekezeti iskolát. Továbbra is iskola működött benne. 1989 után az egyház visszakapta tulajdonát. 2004-ben felújították, tetejét megemelték és beépítették.

     Földszintes, téglalap alaprajzú épület. Párkánnyal ellátott lábazat erősíti. Enyhén előrelépő rizalitját pilaszterek hangsúlyozzák ki, amelyek felszaladva a koronázópárkány fölé, háromszögű oromzatot tart, rajta ablak a tetőbeépítés világítására, tetején kereszt áll. A tetőt világítóablakok törik át. A koronázópárkány alatt vakárkádsor díszíti. Egyenes lezárású ablakai profilozott könyöklőpárkánnyal és íves szemöldökkel rendelkeznek. A homlokzat széleit pilaszterek zárják le.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016