ÉRSEMJÉN - ȘIMIAN

Érmihályfalvától délnyugatra, tőle 5 km-re fekszik. Első okleveles említése 1321-ből származik Wysimean formában. 1332. Symian, Vysemian, 1336. Vissemian, 1520. Semyen, 1604. Eersemien, 1708. Ér-Semjén. A Semjén helynév puszta személynévből keletkezett a magyar névadással. A latin Simon személynévnek magyar nyelvi, Semjén fejleményéből keletkezett. Az Ér- előtag az Érmellékre utal.

Szunyogh–Fuchs-kúria

Érsemjén 613. szám.

A Szunyogh-család építtette a 19. század második felében, eklektikus stílusban. 1910-től, Fráter Emma révén, a Fráter családé, 1923-ban Lovas Adalbert tulajdona, majd 1925-ben Fuchs Paul és felesége vásárolta meg, a hozzá tartozó birtokkal. Ma orvosi- és fogászati rendelő, valamint szolgálati lakás működik benne. A kúriát arborétum veszi körül.

Téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős, magasföldszintű épület. A főhomlokzatot mozgalmassá teszi a jobboldali szélsőrizalit, amelynek két magasított ablakából az egyiket átalakították ajtóvá, valamint a baloldali, tornyot imitáló sarokrész. A középső rész nagy üvegezett főbejáratához néhány lépcső vezet, jobb oldalán egy, bal oldalán három, egyenes lezárású ablaknyílás van. A főbejárat mellettieket kicserélték nagyobb nyílászárókra. A tornyos épületrész a hátsó mellékhomlokzat jobb oldalán folytatódik, körben hosszúkás ablakokkal. A hátsó homlokzat falsíkjának mozgalmassága ugyanolyan, mint a főhomlokzatnak. Ez megnyilvánul a tetőszerkezet magasságában is. A nagy üvegezett hátsó bejárathoz lépcsők vezetnek. A közelmúltban a jobb szárnyhoz hozzáépítettek, ami megváltoztatta eredeti stílusát. Belső része többszöri átalakításon ment át.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016