ÚJPALOTA - PLAOTA

BIHARSZENTANDRÁS – SÂNTANDREI KÖZSÉG

Nagyváradtól 9 km-re fekszik, a Sebes-Körös bal partján. Elődje a 13. századból való Ó-Palota, ma puszta. Újpalota történetének kezdete 1780–1790-re tehető és a 18. századi német bevándorlással van összefüggésben. Neve a magyar palota főnévből származik, az Új- előtag Ópalota előtagjával van összefüggésben.

Római katolikus templom

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 339, BH-II-m-B-01182

Újpalota 125. szám.

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel.

Frimont János Mária, Palota grófja 1819-ben kapta meg a községet. 1821-ben a nápolyi királyt egy lázadásban megfosztják trónjától. Frimont főparancsnok kapta a megbízást a lázadók megfékezésére. Rietti és Antrodocco között volt a döntő ütközet, ahol kilőtték alóla a lovat. Ekkor megfogadta, ha megmenekül, templomot épít. A lázadást leverte, a királytól az antrodoccoi herceg címet kapta. Az olasz tervezőknek utasításba adta, hogy „belül a templom közönséges kereszt formára épüljön, de kivül a falak legtöbbre becsült érdemrendemnek, a csapatkeresztnek ábrázolják majd az alakját, középpontjából kifelé szélesedő, négyágú rajzban.”

Nemcsak a templom alakjának, hanem méreteinek meghatározásában is szigorúan szem előtt tartották a kereszt formáját: a főhajó hossza, a mellékhajók szélessége és a főhajó magassága (a kupola tetejéig) egyaránt megközelítőleg 25 méter.

A német-kereszt alakú templom neoklasszicista stílusban épült, 1825–1829 között. 1829-ben építették az orgonát és a szószéket. 1844-ben a templomot kirabolták. 1862-ben készült el az altemplom. 1910-ben felújították. Utolsó felújítása 1979-ben volt.

Kereszt alakú, monumentális bazilika. Északra néző főhomlokzata timpanonnal van lezárva. Magas főbejárata egyenes lezárású. A homlokzatot lábazatos, fejezetes pilaszterek tagolják. Közöttük hosszúkás ablakok, fölöttük, valamint a bejárat fölött félkör alakú ablakok állnak. A kereszt északi és déli szárnyainak oldalhomlokzatait négy fejezetes pilaszter tagolja, közöttük félköríves árkádok láthatók, melyek mögött fülke van kialakítva. E szárnyak fölött emelkednek a kisméretű, négyszögletes, zömök tornyok. Két övpárkány között félkör alakú ablakok, a felső részen óraszámlapok láthatók.

A hátsó, a déli homlokzatot szintén fejezetes pilaszterek tagolják. Az épületet középen, a kereszt szárainak találkozásánál, nagy kupola fedi, melynek tetején kis tornyocska áll, félgömb alakú sisakkal. A főhajó és a két oldalsó hajó hevederes dongaboltozatú. A hevederek páros, lábazatos, jón fejezetes pilaszterekre támaszkodnak. A pilaszterek fölött széles övpárkány húzódik. A félkör alakú ablakok boltozatos mélyedésekben helyezkednek el. A főbejárat fölött van az orgonakarzat. A karzatot oszlopok és pilaszterek tartják, mellvédjén Frimont gróf címere látható. Faragott márványból készült főoltárát és a kereszthajó két végében álló mellékoltárokat Páduában készítették. A mellékoltárok magas, diadalíves keretelésű félköríves mélyedésekben állnak.

A templomot életnagyságú szobrok díszítik, amelyek olasz szobrászok művei. Faragott domborműves szószéke a főhajó és a déli mellékhajó találkozásánál áll.

Az északi fülkéből nyílik az altemplom bejárata. A kripta, ahol Frimont gróf örök álmát alussza, szintén kereszt alakban épült. Oltára Bécsben készült 1862-ben. Felső része carrarai fehér, alsó része salzburgi vörös márvány.

A templom külső falán a deportáltak emléktáblája, a templom előtt világháborús emlékmű, feszület és a Frimont-emlékmű látható.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016