ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:

1. A szabályzat célja a települési helyi értékek körének meghatározása, védelme és megőrzése feltételeinek biztosítása.

2. A helyi érték: olyan, a település szempontjából meghatározó jelentőségű, a településhez való tartozást kifejező egyedi szellemi termék, kulturális alkotás, hagyomány, jelkép, természeti, vagy épített környezeti elem, melyet a Települési Értéktár Bizottság (továbbiakban: TÉB) értékesnek minősít.

A Települési Helyi Értékek Gyűjteménye a TÉB által, kiemelkedő helyi jelentőségűnek nyilvánított javak összessége. Ezek körét (felsorolását), fellelhetőségét, bemutatását az egyediségükre, speciális kötődésükre, jellemzőire vonatkozó leírással, vagy egyéb dokumentációval együtt a szabályzat folyamatosan bővülő melléklete tartalmazza.

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG:

3. A települési értéktár bizottsági teendők ellátásával az erre a célra létrehozott hozott az 1. számú mellékletben szereplő bizottságot hatalmazza fel.

A tagok tevékenységüket társadalmi megbízatásként, díjazás nélkül látják el.

4. A TÉB feladatkörében eljárva a bizottság elnökének feladata:

- a bizottság ülésének összehívása, vezetése,
- a bizottság döntéseinek nyilvántartása, közzétételéről való gondoskodás,
- a bizottság képviselete  állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek előtt,

A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI:

5. A Bizottság szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik és évente, legkésőbb az adott évet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a létrehozónak. A beszámoló tartalmazza legalább az adott időszakban hozott bizottsági döntések, a települési értéktárba felvett értékek megnevezését, ismertetését, az elutasított kérelmek rövid tartalmát, a Bizottság döntései alapján tett intézkedéseket.

6. A települési értékké minősítéshez a jelenlévők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

7. A Bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges tárgyi feltételeket a létrehozó biztosítja, de külön pénzügyi támogatást nem nyújt a működéshez.

8. A Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív teendők, szervezési feladatok ellátásáról a létrehozó gondoskodik. 

9. A Bizottság ülését az elnök hívja össze. A Bizottság ülése nyilvános.
- A Bizottság ülésére az írásbeli meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azokat a Bizottság tagjai és az ülésre meghívottak legkésőbb az ülést megelőző 3. napon elektronikus úton megkaphassák. 
- A Bizottság munkája során a kommunikáció elsődleges formája az elektronikus út, a meghívók, tájékoztatók és előterjesztések továbbítása elsősorban email útján történik.
- A Bizottság elnöke az ülésre tanácskozási joggal meghívhat a nemzeti értékmentésben közreműködő civil szervezetet vagy egyéb, szakértelemmel rendelkező személyt.

10. A Bizottság az ülésének időpontjáról, napirendjéről a Bizottság elnöke a település lakosságát tájékoztatja.

11. A napirendi témák előterjesztésének általános formája az írásbeli előterjesztés.

12. A Bizottság határozatképességéhez a megválasztott bizottsági tagok több mint felének a jelenléte szükséges. A határozatképességet a jelenléti ív alapján a Bizottság elnöke állapítja meg.

13. Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után az elnök javaslatot tesz a napirendre, melyet a Bizottság egyszerű szótöbbséggel fogad el. A Bizottság elnöke napirendi pontonként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat.

14. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a Bizottság elnöke figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától. Eredménytelen figyelmeztetés esetén megvonja tőle a szót, valamint rendre utasíthatja a bizottsági ülésnek azt a résztvevőjét, aki a bizottsághoz méltatlan, a bizottság munkáját zavaró magatartást tanúsít.

15. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
- az ülés időpontját és helyét,
- a jelenlévők nevét,
- a tárgyalt napirendi pontokat,
- a tanácskozás lényegét,
- a Bizottság határozatait, melyekben rögzíteni kell a Bizottság javaslatait, állásfoglalását, véleményét. 
- a szavazás számszerű eredményét,
- a Bizottság elnökének és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

16. A jegyzőkönyv mellékletét képezi
- a meghívó és a tárgyalt írásbeli előterjesztést,
- az írásban benyújtott kiegészítés,
- a jelenléti ív.

17. A TÉB feladata:
- a települési értékek megőrzéséről és szélesebb körben történő megismertetéséről való gondoskodás (pl. évente a gyűjtemény közzététele a helyi sajtó vagy az önkormányzati honlap útján, stb.)
- a helyi települési értékek körének meghatározása, szükség szerint módosítása, a Települési Helyi Értékek Gyűjteményének összeállítása,
- évente - legkésőbb a folyóévet követő hónap utolsó napjáig - a kulturális bizottság és a település lakosságának tájékoztatása a végzett tevékenységről.

A JAVASLATTÉTEL ÉS DÖNTÉS SZABÁLYAI:

18. Helyi értékké nyilvánításra a bizottság elnökéhez címezve, írásban bárki javaslatot tehet, amelyet indokolni és lehetőség szerint dokumentálni köteles. 

19. A beérkezett javaslatot a Települési Értéktár Bizottság vizsgálja meg, a javaslattevőt szükség szerint hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a javaslattevő a hiánypótlásnak a megállapított határidőig nem tesz eleget, a bizottság érdemi tárgyalás nélkül az indítványt elutasítja. Az elutasítás nem akadálya annak, hogy a javaslattevő az értéktárba történő felvételt ismételten indítványozza.

20. Az értéktárba való felvételről a javaslat beérkezését követő 90 napon belül a 6. pontban írt szavazati aránnyal a TÉB dönt, melyről a javaslattevőt írásban értesíti.

NYILVÁNTARTÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL:

21. A TÉB által az értéktárba felvett értékek adatait kötött tartalommal, szakterületenként kategóriák szerint elkülönítve kell nyilvántartásba venni.

22. A helyi települési értéktár nyilvántartott adatait interneten is közzé lehet tenni.